Továbbra is forráselvonástól, vegzálásoktól és a társadalmi párbeszéd hiányától szenved a magyar civil szektor

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa rendszeresen felülvizsgálja az emberi jogok helyzetét tagállamaiban (Universal Periodic Review – UPR), Magyarországon ez idén novemberben esedékes. Ehhez készített állásfoglalást – négy másik civil szervezettel közösen – az Ökotárs Alapítvány. 

Az állásfoglalás meghallgatható az alábbi videón, Móra Veronikától, az Ökotárs Alapítvány igazgatójától (angol nyelven):

Az állásfoglalás főbb pontjai:

1. Forráselvonások a civil szektorban

• A civil szervezetek (egyesületek és alapítványok) 70 százaléka kevesebb, mint évi 5 millió forintból gazdálkodik
• Az állami források elosztása nem transzparens módon történik, és elfogult a független civil szervezetekkel szemben
• A kormány 2017-ben törvényt hozott a külföldről támogatott civil szervezetek átláthatóságáról, amelyet az Európai Unió Bírósága jogsértőnek talált
• 2021-ben a hatályát vesztett törvény helyett életbe lépett a hasonlóan aggasztó, a „közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról” szóló törvény

Ajánlások:

1. Az állami támogatások elosztása független és pártatlan módon történjen, és vonják be a döntéshozatali folyamatba a civil szervezeteket  
2. Legyen átlátható a döntéshozatal, és álljon rendelkezésre több információ az állami forrásokról (pl.: kereshető online adatbázisok létrehozásával)
3. Ne szülessenek a civil szervezetek működését és forrásszerzését korlátozó jogszabályok

2. A társadalmi párbeszéd hiánya

• A kormány rendszeresen figyelmen kívül hagyja a civil szervezetek jelzéseit, és megkerüli, vagy kiüresíti a létező egyeztetési mechanizmusokat is (pl. bizottságok összehívásának, az anyagok véleményezésre való közzétételének elhagyása, ill. lehetetlenül rövid válaszadási határidők állítása)
• A koronavírus járvány ideje alatt hozott intézkedések tovább szűkítették a részvételi lehetőségeket (ide tartozik a közérdekű adatigénylés válaszadási határidejének 15-ről 45 napra emelése, projektek kiemelt beruházássá való átminősítése, illetve a szabad gyülekezés teljes tiltása)

Ajánlások:

1. A kormány ne kerülje meg a létező társadalmi egyeztetési folyamatokat
2. Szervezzék újjá a valódi társadalmi részvételt biztosító konzultációs testületeket
3. Készüljön kormányzati stratégia a pártatlan, nyílt és inkluzív társadalmi párbeszéd megvalósítására

3. Lejárató kampányok és a civil szervezetek vegzálása

• Alacsonyabb intenzitással, de az elmúlt években is érkeztek félrevezető és gyűlölködő  megnyilvánulások magasrangú kormánytisztviselőktől, elsősorban emberi jogi és LMBTQ szervezetekkel szemben, amelyeket a kormányközeli médiaorgánumok felhangosítottak
• 2018-ban a kormányközeli Figyelő „Soros ügynökként” listázta civil szervezetek alkalmazottait
• Egy fideszes politikus „bevándorlást támogató szervezet” matricát ragasztott több civil szervezet székházához 
• Budapest és több vidéki város önkormányzata is igyekezett bezáratni civil közösségi tereket és leállíttatni civil szervezetek programjait 

Ajánlások:

1. A kormánynak és az önkormányzatoknak a támadások helyett támogatnia kellene a civil szervezetek közjóért végzett munkáját, ezért:
2. Tartózkodjanak a civil szervezetek hatósági eszközökkel történő megfélemlítésétől
3. Tartózkodjanak a civil szervezetekre tett félrevezető, rágalmazó és becsmérlő kijelentésektől
4. Legyen elvárás, hogy a média a különböző nézetek bemutatásával, kiegyensúlyozott és pártatlan módon tudósítson a civil szervezetek által végzett munkáról