Jogállamisági jelentés: a kormány továbbra sem veszi figyelembe az uniós ajánlásokat

Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a 2023-as évről szóló jogállamisági jelentését. Ez idén is számos ponton tükrözi a magyar civil szervezetek közös beadványában megfogalmazott aggályokat és hiányokat. Eközben pedig a magyar kormány nem teljesítette a Bizottság előző évi ajánlásait sem. 

Az Európai Bizottság idén ötödik alkalommal készítette el éves jogállamisági jelentését. Ez minden tagállamra vonatkozóan négy területet vizsgál: az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupció elleni fellépés hatékonyságát, a média helyzetét, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét. Az évente kiadott jelentés célja a jogállamiság helyzetének figyelemmel kísérése és lehetőség szerint javítása minden tagállamban.

A jelentés elkészítése során az Európai Bizottság nemcsak a tagállamoktól kapott információkat veszi figyelembe: többek között civil szervezetek, újságírók vagy akár bírók is megoszthatták álláspontjukat a jogállamiság helyzetéről. Ezzel a lehetőséggel élve januárban kilenc magyarországi civil szervezet, az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, az Ökotárs Alapítvány, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország közösen válaszolt az Európai Bizottság kérdéseire. 

Sokadszorra tettünk így, közös beadványaink évről évre átfogó látleletként szolgálnak a magyar jogállamiság állapotáról, részletesen bemutatva a négy vizsgált területen fennálló jogállamisági problémákat és hiányosságokat. Idei közös hozzájárulásunk az Európai Bizottság jogállamisági jelentéséhez közel száz oldalas, és nemcsak az Európai Bizottság, hanem más nemzetközi szereplők, újságírók, kutatók, érdeklődő magyar és uniós állampolgárok számára is értékes információforrás.

A jogállamisági jelentéshez való hozzájárulás munkaigényes feladat, mégis évről évre minden tagállamban számos civil szervezet és más érdekelt áldoz időt és energiát a kérdőív megválaszolására, bízva abban, hogy válaszaik hozzájárulnak a jogállamisági problémák kezeléséhez az országukban. A jelentés továbbra is viszonylag új eszköz a Bizottság kezében, és van még tér a fejlesztésére. Az első évekhez képest komoly előrelépés volt, hogy a jelentés immár ajánlásokat is megfogalmaz a tagállamok számára, bár ezek nem mindig elég részletesek, és a szövegben megfogalmazott kritika sokszor nem köszön vissza az ajánlásokban. A jelentés struktúráján is lenne mit javítani, mert a jelenlegi szerkezetben nincsen lehetőség az egyes, a kormánytól elvileg független államhatalmi intézmények valós teljesítményének az átfogó értékelésére.

Ezzel együtt a jogállamisági jelentés egyedülálló uniós eszköz, amely automatikusan, évről évre és kivétel nélkül minden tagállamban megvizsgálja a jogállamiság állapotát. Ezért is tartjuk kiemelten fontosnak, hogy minden évben hozzájáruljunk a jelentés elkészítéséhez.

Az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó jogállamisági jelentése idén is számos ponton tükrözi a beadványunkban megfogalmazott aggályokat. A Bizottság értékelése szerint a magyar kormány nem hajtotta végre az előző évi ajánlásokat, ezért ezeket a Bizottság kénytelen volt megismételni, és felhívni a kormányt, hogy:

• Javítsa az ügyelosztási rendszer átláthatóságát az alsóbb szintű bíróságokon, figyelembe véve az ügyek elosztására vonatkozó európai normákat.
• Fogadjon el átfogó reformokat a lobbitevékenységre és a forgóajtó-jelenségre vonatkozóan és javítsa tovább a vagyonnyilatkozatok rendszerét, biztosítva a hatékony ellenőrzést és végrehajtást is.
• Mutasson fel komoly eredményeket a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben folytatott nyomozások, büntetőeljárások és a jogerős ítéletek terén.
• Vezessen be hatékony mechanizmusokat a médiaszabályozó hatóság funkcionális függetlenségének fokozására, figyelembe véve a médiaszabályozók függetlenségére vonatkozó európai normákat.
• Fogadjon el olyan jogszabályokat, amelyek biztosítják az állam illetve az állami tulajdonban lévő vállalatok hirdetési kiadásainak méltányos és átlátható elosztását.
• Erősítse meg a közszolgálati média független irányításának és szerkesztői függetlenségének fokozására irányuló szabályokat és mechanizmusokat, figyelembe véve a közszolgálati médiára vonatkozó európai normákat.
• Számolja fel a civil társadalmi szervezeteket érintő akadályokat, és mozdítsa elő a civil társadalmi tevékenységeket elősegítő, biztonságos környezet kialakítását, többek között azáltal, hogy hatályon kívül helyezi a működésüket hátráltató jogszabályokat, és különösen a bevándorlási különadót.

A Bizottság a korábbi ajánlásait egy újabbal egészítette ki:

• Hozzon strukturális intézkedéseket a bírák, ügyészek, valamint az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak javadalmazásának növelése érdekében, figyelembe véve az igazságszolgáltatási rendszer finanszírozására vonatkozó európai normákat.

***

Az Európai Bizottság összefoglaló jelentése itt, a Magyarországra vonatkozó külön jelentés pedig itt érhető el angolul, itt pedig magyarul. A civil szervezetek 2024. januári beadványa itt olvasható